Bőcs Község Honlapja

Az első említése a falunak a nagyváradi regestrumban lelhető fel 1222-ből. A falu nevét, még a XIV-XV. században is Bulch-nak írják. A feljegyzések alapján a tatárjárásban szinte teljesen elpusztult, hiszen útjába esett az előrenyomuló tatárok seregének. Nagyon közel van a végzetes Muhi puszta. 1440-es adat szerint Bőcs két vármegyéhez tartozott: 'A   jászói konvent zálog címén beiktatja néhai Rozgonyi János fiait, Lőrincet és Jánost többek között a Zemplén vármegyei Kysbewlch /Kisbőcs/ és az Abauj vármegyei Bwelch /Bulcs/ falunak fele birtokába zálog címén.'

A két község eredeti települési helye nem egyezik meg a maival. Belső-Bőcs legrégebben a sárgaföldes part helyén terült el, a XVI. században azonban már a mostani templom környéke és a Galyag volt a lakott hely. Külső-Bőcs eredetileg a Dombon és a Vízaljon feküdt, ezt a két elnevezést megtartotta és ma is használja a lakosság.

Az árpádházi királyok idején hosszú híd vezet keresztül a Sajó és a Hernád árterületén Ónod és Sajóhídvég között. Itt volt az átkelő a Borsodi és a Zempléni várispánságok között. IV.Béla olasz telepesekkel népesíti be a falut. A Mohácsi vész után, a reformáció elterjedése idején a legelső magyarországi református gyülekezetek közé tartozik. Az első temploma 1546-ban épült. A török uralom alatt sok szenvedésen megy keresztül a lakosság. Először 1567-ben pusztít itt a török sereg. 1608. április 19.-én hajdúkat telepítenek ide a megcsappant lakosság helyére.

1688-ban Rákóczi birtok lett. A hegyaljai kurucfelkelés idején Bőcs két csatában vett részt 1697. július 6.-án és 11.-én. Mindkét csatát nagy túlereje miatt a császári sereg nyerte meg. A falu nagy része megégett. Ebből az időből való és a harcok emlékét idézi a Testhalom, Jajhalom és a Vérvölgye elnevezések. 1716-ból származik az első feljegyzés a község iskolájáról.

Az 1848-as eseményeket többnyire Gyüker József külső-bőcsi földműves naplójából tudhatjuk,ekkor Bőcsön is alakult őrsereg, Bizéki nevű honvéd őrnagy vezetésével. Bizékin kívül a bőcsi lelkész Futó Sámuel és fia ifj. Futó Sámuel - aki huszárszázados volt - is a Szabadságharc neves résztvevői.

1859-ben építik ki a vasutat a környéken. 1911-ben épült a közúti Hernád-híd. A két világháború idején sokat szenvedett a falu. A háború után előlről kellett kezdeni mindent. A templom, a házak roskadásig összelőve, a híd kettétörve. 1926-ban a villanyt, 1928-ban a telefont vezetik be a faluba és rá egy évrekéttantermes új iskola épül Külső-Bőcsön. 1939-1945 között a II. világháborúban, 50 bőcsi lakos esett el. 1944. november 18.-án szálták meg az oroszok a falut. A háború után megkezdődött az újjáépítés. 1953-ban alakul a Haladás és az Új élet TSZ, amely 1956-ban feloszlik, majd 1959-ben újra alakul. 1961-ben 2299 lakosa van a községnek. 1968-ban eldőlt, hogy itt épül fel a környék legnagyobb üzeme, a Borsodi Sörgyár. 1990-ben a község lakossága, választott képviselői útján, saját kezébe vette a község irányítását.