Nemzetgazdasági Minisztérium
 

Bőcs Község Honlapja

Hírek
Képgalériák
Intézmények
Letöltések stb.
Bőcs Község hírei RSS csatornánBőcs Község a Facebookon

Bőcs Története (.DOC)
BŐCS TÖRTÉNETE

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Alföld és az Északi-középhegység határán fekvő Bőcs jelentős szerepet tölt be a térségben, melyet történelmi múltja, folyamatos fejlődése, gazdasági átalakulása is alátámaszt. A település történetének feltárásában az egyik legfontosabb forrás a Gyüker család naplója. A család több generáción át, a 18. századtól a 20. század közepéig, folyamatosan jegyezte le a község eseményeit, továbbá jelentős régészeti feltárások is történtek a területen. A Borsodi Sörgyár melletti területen leletmentő ásatás során újkőkori település maradványait találták. Emellett a község határában található Nagyhalom területén bronzkori települést, és a Sárgaföldes parton avar kori temető maradványait találtak a régészek. A mai község Belsőbőcs részének első említése az oklevelekben 1263-ból, míg Külsőbőcsé 1416-ból származik. A két településrész a középkortól egészen a huszadik század közepéig teljesen független volt egymástól. Összetartozásukat jelzi azonban, hogy mindkét település neve Bőcs volt, melyekhez a helyi sajátosságát kifejező névrészt ragasztották. A 16. századi forrásban jelent meg először a ma is használatos Külső- és Belsőbőcs. A fellelhető dokumentumok alapján feltételezhető, hogy a Hernád jobb partján fekvő település alakult ki először, mely a Bölcs nevet viselte, és még az Árpád korban Bölcs határából vált ki a Hernád déli részén kialakuló Kisbölcs. A település első ismert birtokosai a 13. század folyamán Marcell fiai voltak, a század végén pedig a Miskolci család egy másik ágának, György fiának, Balázsnak és az ő fiának, Dénesnek a tulajdonába került. Bölcsi Dénes további leszármazottai már Czudar néven szerepelnek a forrásokban, és kihalásukig – 1470-ig – voltak birtokosai a községnek. A Czudar család birtoklását követően a 15. század közepén és a 16. század elején az ónodi uradalom részeként többször is gazdát cserélt. 1567-ben pedig a Perényi család kihalásával Miksa király kezébe került a terület. Az 1540-es évektől több török portyázás történt a területen, így a török uralom alatt sok szenvedésen ment keresztül a lakosság. A 17. század folyamán Belső- és Külsőbőcs az ónodi uradalom részeként a Rákóczi családhoz került. II. Rákóczi György 1655-ben a török pusztítás következtében lecsökkent lakosságszámú településre 30 lovas hajdút telepített be. A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után a hajdútelepek elvesztették kiváltságaikat. Külső- és Belsőbőcs pedig két birtokoshoz, az Aspremont és az Almássy családhoz került. A reformáció elterjedése idején Bőcs a legelső magyarországi protestáns gyülekezetek közé tartozott – 1546-ban már kálvinista templomot épített a lakosság –, és a település azóta is elsősorban református felekezetű. A 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején Külső- és Belsőbőcs is kivette a részét a harcokból. 1848. május 16-án adták ki az önkéntesek toborzására szólító felhívást, melyre Külsőbőcsről 62-en jelentkeztek. A belsőbőcsi nemzetőrtoborzásról sajnos nem maradt fenn adat. Ezen kívül a bőcsi egyházközség lelkészének fia ifj. Futó Sámuel is nemzetőrnek jelentkezett, aki a szabadságharc alatt huszár századosi rangot szerzett. Nem Bőcsről vonult be, hanem mint pataki diák csatlakozott a szabadságharchoz. Majd 1856-ban lépett édesapja örökébe, és harminchét évig szolgált, mint bőcsi lelkipásztor. A II. világháború, és a kommunista rendszer kialakulása után kezdetét vette a mezőgazdasági kollektivizálás, mely csak 1959-ben fejeződött be. 1950-ben megalakult a Községi Tanács, ekkor Bőcs néven egyesítették a két települést, és alkotnak azóta is közigazgatásilag egy egységet. Az ipari dekoncentrációs politika eredményeképpen 1973-ban Bőcs határában megépült a Borsodi Sörgyár. Az ipari üzem deklaráltan országos és regionális ellátási szerepkörökkel jött létre, így Bőcs a térségben kiemelt alsófokú központtá válhatott. Néhány évvel a termelés megkezdése után már jelentősen növelni kellett a termelőkapacitást. Az 1980-as években Magyarországon elsőként a Borsodi dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört. A privatizációt követően a gyár életében hatalmas változások mentek végbe: az új tulajdonosok jelentős összegeket fordítottak a termelés gazdaságosságának növelésére és javítására. 2005. márciusában átadásra került egy új sörfőző ház, mely megnövelt kapacitásával kiváltotta a korábbi sörfőző házat. A Borsodi Sörgyár 2011-ben bevezette a hazai piacra az első, széles körben elérhető ízesített söröket. 1990 után a mezőgazdasági termelőszövetkezet „Haladás” Szövetkezet néven az egyik legnagyobb munkaadó lett a településen. 2500 hektáron folytat földművelést, emellett tejelő szarvasmarhatartással és mezőgazdasági szolgáltatásokkal is foglalkozik. Korszerű szárítóval, magtárral rendelkezik, és modern géppark segítségével korszerűen, Európai Uniós elvárásoknak megfelelően végezik el a munkálatokat. Az 1989-ben végbemenő rendszerváltás eredményeként 1990-ben Bőcsön is megtartották az első szabad helyhatósági választást. A rendszerváltást követően további fejlesztések történtek a községben: 1993-ban átadott Faluház és Könyvtár, amely egy háromszáz fő befogadására alkalmas nagyteremmel is rendelkezik. 1998-ban átadták az új Polgármesteri Hivatalt, továbbá a településen Idősek Otthona is működik. 2010-től további jelentős beruházások kerültek kivitelezésre: megnyílt a közgyűjteményi és közművelődési feladatokat ellátó Falumúzeum, melynek elsődleges célja a hagyományos paraszti életmód bemutatása. Felújításra került az iskola és az orvosi rendelő. Új óvoda került átadásra, melyről elmondható, hogy országos szinten is egyedülálló felszereltséggel rendelkezik. Kialakításra került az iskola területén egy kalandpark és két műfüvespálya. A gyermekek két, Európai Uniós normáknak megfelelő játszótéren tölthetik el szabadidejüket. 2012-ben átadásra került a Látványközpont és Energiaudvar, valamint a Márk Gergely Rózsapark. A község több közintézményeit napelemek, napkollektorok, valamint szalmatüzelésű kazánok segítségével látnak el energiával. A település történetét, folyamatait áttekintve elmondható, hogy Bőcs igyekezett lakossága számára egy ideális otthont teremteni, nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is. Az anyagi nehézségek ellenére a bőcsi emberek tehetségének, kitartó szorgalmának eredményeként a település épül, szépül, anyagiakban és szellemiekben is gazdagodik, s a falu vezetői – Nagy László polgármesterrel az élen – azon fáradoznak, hogy ez a jövőben is így legyen.

Zsámba Orsolya kulturális antropológia – történelem szakos bölcsész és tanár


Copyright © 2005 Bőcs Község Önkormányzat | Minden jog fenntartva. | Design: Sitebuilding.hu - Honlap készítés | impresszum | email | admin | Bőcs Község honlapja